Nem hiszem, hogy egy műszaki beállítottságú ember ne ismerné a Spektrum TV fantasztikus műsorát, az 5. éve új és új részekkel jelentkező, Mérnöki csodák című sorozatot. Az epizódok során valódi csodákkal ismerkedhetünk meg, olyan műszaki megoldásokkal, amelyeket csak kreatív, környezettudatos szakemberek képesek létrehozni. Völgyhidak, gigantikus repülőterek, sivatagba épülő városok, toronyépületek megvalósulását láthatjuk. Vajon találnánk-e a hazai látványos beruházások mögött hasonló izgalmakat?
Napjaink talán legkülönösebb projektje a főváros arculatát is megváltoztató hatalmas épület, a MOL Campus torony. Az építész szakma már ízekre szedte a beruházást. Ki-ki vérmérséklete és beállítottsága alapján mondta el véleményét, de arról, hogy milyen is lesz valójában az épület, csak a közelgő átadás után alkothatunk képet.
Egy épületet megtervezheti a világ legjobb építésze, lakhatóságát, működését (vérkeringését, tüdejét) a belső, többnyire rejtőzködő épületgépészeti berendezései biztosítják. Nem kérdés, hogy a fűtés, a hűtés, a légtechnika, az áram, a víz és a szennyvízelvezetés, vagy akár a kommunikációs és biztonsági rendszerek beépítése egy ekkora épületbe hihetetlen műszaki, és nem utolsósorban, logisztikai kihívás.
Épületgépészeti körökben közismert, hogy az ENSI számos nagy, ipari méretű beruházás épületgépészetének megvalósításában, az új anyagok és technológiák felhasználásával, a szakma egyik piacvezetője. Ennek köszönhetően kapott megbízást a MOL Campus - a környezetből méreteinek köszönhetően kimagasló - új irodaépületének megvalósítására.
A cég ügyvezetője, Németh László és az ENSI projektcsapata a Magyarországon korábbi munkáktól eltérő létesítmény megismeréséhez több külföldi, hasonló méretű épületnél tanulmányozta a műszaki megoldásokat.
A megvalósításról beszélgetünk Mészáros Józseffel, az épületgépészeti kivitelező ENSI főépítésvezetőjével.
- Egy ilyen feladatot nem sokan tudnának ellátni. Minek köszönheted, hogy pont rád esett a választás?
- 20 éve dolgozom az ENSI-vel, és 15 éve vagyok itt építésvezető. Ezen időszak alatt rengeteg kihívással kellett megbirkózni a különböző projekteken. Mindegyik kivitelezésben voltak újabb és újabb gépészeti tervezések és gépészeti feladatok, amit meg kellett oldani vagy segítséggel, vagy segítség nélkül is! Teljesen más egy csarnok és más egy irodaház gépészete, és a gépészet működése! Szerencsémre, nekem jutott mindkettőből bőven, hadd ne soroljam fel mindet 20 évre visszamenőleg! Néhányat azért megemlítek ezek közül: Szegeden az ELI Lézerkutató, az Örs vezér téri Árkád, a Givaudan gyár Makón, az Árkád Szegeden, a V17 Irodaház, az Origó Filmstúdió, Takata Légzsákgyár, ….) Szerencsés helyzetben vagyok, mert általában a legnagyobb projektek közül kapok egyet, azokat, amikben rengeteg a kihívás és a komplex gépészet.
- Mekkora irányító szervezet szükséges ahhoz, hogy fennakadások nélkül végezhessétek a munkátokat?
- A MOL Campus irodaház építésvezetését 21 kollégával, 8 építésvezetővel, 4 építési irányítóval, 3 előkészítővel, 1 asszisztenssel, 2 projektvezetővel és 3 raktárossal végzem. A kivitelezési időszak közepén volt, hogy 260 fő gépész szerelőt irányítottunk ezen a projekten.
Itt a legnagyobb kihívás a magasság volt, ugyanis ez jelenleg Magyarország legmagasabb épülete, a maga 31 föld feletti és 4 föld alatti szintjével, utóbbi a mélygarázs.
A jobb megértés kedvéért gondoljunk csak bele, ha valaki gyalog szeretne mondjuk a P2-es szintről a tetőre feljutni, annak – ha bírja – 15-25 perces lépcsőzést kell kalkulálnia. Lefelé is kell vagy tíz perc! A föld feletti magasság 138 méter, és ide kellett feljuttatni a gépészeti berendezések 30%-át, amelyek súlya 2 és 8 tonna között mozgott. Két toronydaru látta el ezt a feladatot, az egyik magassága 157 méter volt, míg a másiké 176 méter. Mivel a toronyház körbe volt építve, nem lehetett anyagdepót kialakítani, úgy kellett megszervezni, hogy mikor érkezzenek ezek a nagy súlyú szállítmányok, és mikorra foglaljuk a darut, ugyanis azt más is folyamatosan használta. Nem kis feladat volt a függőleges aknák gépészeti szerelése sem úgy, mint a légtechnika, fűtés-hűtés és a víz csövezése.
A Market Építő Zrt. fővállalkozó épített külső teherliftet, de azzal is mindenki anyagot hordott, így a szintekre elég nehézkes volt beütemezni az anyagszállításainkat. Az aknák anyagait szintenként hordtuk fel és onnan szereltünk. Az acélcsövekből a tornyon 18 darab strangot szereltünk meg, a légtechnikából 8-at, az esővízből 2-t, a rozsdamentes vízből 8-at, a szennyvízből 4-et, és mindezt meg kell szorozni a 140 m-es magassággal. Ez igazi kihívás volt! Emiatt a magasságok miatt a nyomásértékek is magasabb kategóriába kerültek, mint egy normál épületnél, ahol egy 16 bar-os rendszer bőven elég, itt azonban 25 bar üzemi nyomással kellett, hogy számoljunk.
- Nyilván be kellett tartani az összes vonatkozó előírást. Okozott ez bármilyen nehézséget?
- A LEED-BREEAM minősítés miatt az ivóvizet rozsdamentes vezetékből kellett szerelni, mégpedig olyat kellett beépíteni, amelynek megvan az ivóvíz minősítése. Ez sem volt egyszerű feladat, mert még a vízműnek sincs a saját csövére ilyen minősítése, de azért nekünk muszáj volt az ilyen minősítéssel rendelkező anyagokat beszerezni és ezekkel szerelni.
Természetesen a magasság miatt itt is a 25 bar-os rendszert kellett beépíteni. Az irodai szinteken a fűtés-hűtés egy Inteco típusú felület fűtés-hűtés rendszerrel és fan-coillal történik. Az Inteco panelek fűtési módban 40/50-es vízzel, hűtési módban pedig 16/19-es vízzel működnek. A fan-coilok 8/12-es vízzel hűtenek és 55/60-as vízzel fűtenek! Hatjáratú szelepekkel szabályozzuk az Intecót attól függően, hogy az épületfelügyelet mit kér. A szellőzési végpontokon VAV-okkal, azaz változó légmennyiség-szabályzókkal tudjuk a megfelelő légmennyiséget produkálni. „Külön redőnyök, külön szellőztető zónák biztosítják az eltérő hőérzetű dolgozók igényének kielégítését”.
Minden gépészeti elemet az álmennyezet felett és alatt is párazáró szigeteléssel kellett kivitelezni. Az egész kivitelezési folyamatra jellemző, hogy energiahatékony, felhasználóbarát megoldásokra törekedtünk.
- Lenyűgöző adatok! Még valami?
- El tudom mondani a nagyobb, beépített berendezések adatait: 5 db folyadékhűtő került beépítésre, egyenként több, mint 1 MW teljesítménnyel, 4 db hűtőtorony, egyenként 4 db 1,5 MW teljesítménnyel, 16 db légkezelő, jellemzően forgódobos hővisszanyerőkkel, 80 db nagyteljesítményű ventilátor és 60 db szivattyú, amelyek nagy része inline.
Gerő Ildikó
Megjegyzés: A fenti interjú az Épületgépész szaklapban jelent meg, de úgy gondoltuk, itt is helye van.
